Csendből születő fény

Mihályné Tordai

Mihályné Tordai: Csendből születő fény című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
Csend ül a házak vállán,
az est imát lehel.
Egy gyertya félve lobban,
s már nem kérdez, csak felel.

A világ lassan halkul,
szívekhez ér az út,
hol egy ölelés melege
minden hiányt begyógyít.

Nem ajtók nyílnak ilyenkor,
hanem emberi szívek:
egy szívben meggyújtott szeretet
bevilágítja az ünnepet.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!