Mosoly az arcomon

Zakatoló vonaton
kedvenc könyvem olvasom,
a fék hangja megszólal,
hogy rendben landolhasson.

Az ajtó akkor kinyílt,
narancsillat érződött,
a Mikulás, kicsike,
kabinba beférkőzött.

Megláttam bőrövének
fényes csatja csillogott,
kedves Mikulás szeme
épp fáradtan pislogott.

Könyvem becsukva mosoly
jelent meg az arcomon,
abban a pillanatban
ránc lett a homlokomon.

A vendég leült velem
szemben lévő ülésre,
megijedtünk éppen a
vonat fütyülésére.

A fék hangja követte
már a sípoló hangot,
a Mikulás kivette
zsebéből a narancsot.

Felém nyújtotta kecses
kezével szeretettel,
én meg rábólintottam
kedvesen a fejemmel.

Utam ekkor véget ért,
köszönve elindultam,
mosollyal az arcomon
hirtelen elpirultam.

A vonatból kilépve
egyszer visszafordultam,
a kedves mosolyommal
szeretetet koldultam.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.