Júliusi ég alatt

Forrás: Pixabay.com

Júliusi ég alatt fény lebeg,
szellő simít gyümölcsös ágakat.
A délidő csöndje mézédes, mély,
izzó sugár viszi a vágyakat.

Lassú folyóként gördül az idő,
nap érleli, hold álmodja tovább.
Július forró álmok ideje,
tűz és illat, emlék, s mi lesz odább.

Perzsel, éget, sőt aranyport szitál,
mezőn éledez a búzatábla.
Fák lombjai közt fények zenélnek,
remeg a tájék, gyűlik a bála.

Hosszú a délután, langyos este,
csillagok gyúlnak, lustán az égen.
Tücsökdalt sóvárogva hallgatom,
ez a szép est sose érjen véget!

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.