Hinta

Vasasné Koszla Beáta

Vasasné Koszla Beáta: Hinta című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
Hintázni vágyom,
úgy, mint régen,
visszatér gyermeki énem.

Magasba szállni, repülni,
engedni, a szélnek simogassa arcom,
hadd kapjon hajamba, lobogjon szabadon.

Milyen jó is lenne magasba repülni,
a kéklő égen napfényben fürödni,
felhőkbe kapaszkodva cinkosan nevetni.

Nyári záporban fürödni,
szivárvány hídon át bújni,
csillagok között a holddal pacsizni.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek az Emlékezés témájú versek közül: