Süti és Sodó

Fekete Ida Virág

Sajnos nekem nincs háziállatom,
pedig nagyon kedvelem és szeretem őket.
Egészségi probléma miatt
nem tarthatunk a lakásban.

Szerencsére a barátainknak van,
ezért elég gyakran találkozhatunk velük.

Két kedvenc négylábúim,
egy kutya–macska páros.
A barátnőm kisunokája
kapta ajándékba.

Süti, a kutya
egy zsemleszínű ugribugri labrador,
kedves kutyagyerek.

Sodó, a kis barátja pedig
egy tarkaszőrű, hízelgő cirmos cica.
Nevüket egy akkoriban készült
mesefilm szereplőiről kapták
(Eperke és barátai).

A két kis barát nagyjából
egy időben született,
együtt cseperedtek fel,
jóban-rosszban.

Ezért alakult ki közöttük
ez a ritka kutya–macska barátság.
Még a kutyaólban is
együtt aludtak!

Amikor kisgazdájuk nem volt otthon,
ők sokat rosszcsontkodtak.
Rengeteg huncutságot
kitaláltak.

Történt egyszer,
hogy vendégségbe mentünk hozzájuk.
Másnap reggelre
hatalmas nagy hó esett.

Persze Süti, a kutya,
jó házőrző lévén
az ablakunk alatt
őrizte a házat.

Sodónak, a cicának pedig
nem volt ínyére,
hogy a hideg hóra feküdjön.

Ezért felpattant
a kutya hátára,
és ott szunyókált
megelégedetten dorombolva.

Amikor kora reggel
kinéztünk az ablakon,
megmosolyogtatott bennünket
a látvány.

Öröm volt nézni,
hogy kutya és macska
ennyire szeretik egymást,
Süti kutya
még ezt is eltűrte
kis barátjának.