Osztás után

Vizkeleti Erzsébet

Forrás: Múzsák Könyvtára csoport facebook oldal

Sötét asztalon koppan a sors lapja,
nem kérdezi tőled, a szíved akarja?
Kapsz egy dámát, mellé egy kettest,
vajon győztes leszel-e vagy vesztes?

Mondják, a sors keze keveri a paklit,
ám te döntöd el, megjátszod-e a partit.
A lap csak lap, néma karton jelekkel,
mire tanít, azt csakis te döntöd el.

Nézd csak, kezedben a lap bár adott,
te döntésed, mikor mondasz passzot.
Mert nem az nyeri a végső játszmát,
ki megkapta az élet legjobb lapját.

Hanem ki tudja, a véletlen csak díszlet,
s a gyenge lapokból várat is építhet.
Lehet, a szeszélyes osztó kedve vezet,
de mégis csak te vagy, ki leteszi a tétet.

Szél fújhat szembe, lap lehet gyenge,
választásodban ott van az élet rendje:
ha a sors megkínál egy vesztő körrel,
te emeld a tétet, hiteddel s erőddel!

Mert a végén nem az számít, mit kaptál,
hanem, hogy a viharban is játszottál.