Ezen az oldalon elemezheted
Vizkeleti Erzsébet „Osztás után”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Sötét asztalon koppan a sors lapja,
2
nem kérdezi tőled, a szíved akarja?
3
Kapsz egy dámát, mellé egy kettest,
4
vajon győztes leszel-e vagy vesztes?
1
Mondják, a sors keze keveri a paklit,
2
ám te döntöd el, megjátszod-e a partit.
3
A lap csak lap, néma karton jelekkel,
4
mire tanít, azt csakis te döntöd el.
1
Nézd csak, kezedben a lap bár adott,
2
te döntésed, mikor mondasz passzot.
3
Mert nem az nyeri a végső játszmát,
4
ki megkapta az élet legjobb lapját.
1
Hanem ki tudja, a véletlen csak díszlet,
2
s a gyenge lapokból várat is építhet.
3
Lehet, a szeszélyes osztó kedve vezet,
4
de mégis csak te vagy, ki leteszi a tétet.
1
Szél fújhat szembe, lap lehet gyenge,
2
választásodban ott van az élet rendje:
3
ha a sors megkínál egy vesztő körrel,
4
te emeld a tétet, hiteddel s erőddel!
1
Mert a végén nem az számít, mit kaptál,
2
hanem, hogy a viharban is játszottál.