Kóbor kutya

( Arany János: Házi urasság című versből idézve)

Bánatosan ott kucorgott étlen és szomjan
egy csapzott, kis kutyus a közeli bolt sarkán.
Összeszorult a szívem, és arra gondoltam:
„Nem volt számára egy zug a gazda udvarán”.

Lassan mentem hozzá, szólítottam kedvesen,
hálásan nézett fel, simogattam ezután.
Az üzletben ízletes falatokat vettem,
megitattam, nyúltam a telefonom után.

Autóba pattant a férjem hívásomra,
tudtam, hogy számíthatok a segítségére,
mindig szeretettel gondol az állatokra,
készen áll bármikor egy pára mentésére.

Elnyertem a kis, kócos négylábú bizalmát,
így a kocsiba sikerült végül betenni,
megszüntetjük keserves létért való harcát,
egy befogadót vagy egy új gazdit keresni.

Haza már nem vihettük a hat puli mellé,
szerencsére, egy jó barátunk befogadta,
látnotok kellene az eb hű, hálás szemét,
ahogy már boldogan naponta elészalad.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.