Telihold fényében

Vasasné Koszla Beáta

Mikor a hold teljes töltével ölel
A csend is csillagok között pihen
S úgy ragyog fel az égbolt szigetén
Hogy fénye bearanyozza szíved közepét.

Ha csillag lennék a hold mellé telepednék
Úgy nézném teli arcát
Fehér köpenyének csodás csillogását
Magamra aggatnám, hadd ragyogjon fel a varázs.

Mintha a szellő simogatná táncát
Attól mosoly lenne a fényes hold arcán
S mintha én is ott lennék vele
S fénye hídként közeledne.

Mikor a folyó tükrében fürdik
Áhítattal fodrozódik
Csodálatos minden egyes perce
Még a szentjánosbogarak is útra kelnek.