Élet és remény

Takács Mária

Takács Mária: Élet és remény című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
Ahol a hajnal lassanként kibomlik,
és a fény még félve lép a fák közé,
ott moccan már valami halk bizalom,
egy sóhajnyi ígéret az ég felé.

Ahol a szív őrzi a tegnap sebét,
s nem engedi, hogy a fájdalom győzzön,
ott a remény apró magként növekszik,
szárba szökken, hogy végleg itt időzzön.

Ahol élet van, törékeny és fáradt,
ott a remény csak átlép a küszöbön,
s mint egy régi barát, sohasem kopog,
letelepszik melléd, s marad örökkön.

S ha néha úgy érzed, elhagyott a fény,
nézz körül: egy vágy, mely mosolyban fogan,
egy lélegzetnyi melegség is elég,
s tudd: „Ahol élet van, ott remény is van!”

Idézet: J. R. R. Tolkien írótól

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek a Remény témájú versek közül:
2026-04-11 10:01 ENIKO BEDO: Reggel
2025-12-20 09:04 Soósné Balassa Eszter💠: Főnix
2025-11-22 00:27 Gábor Edit: Reggel
2025-12-11 01:46 Gyólay Karolina💠: Ünnep