Közelséged

Közelséged ízét érzem,
szemedbe nézve látom:
belül talán még én vérzem,
de ajkad érintésére vágyom.

Csókodat egyre csak kérem,
szempillád selyme megcsillan.
Ím, lehunyom fáradt szemem,
s elalszom majd lassan.

Az idő elszáll, akár a pillanat,
téged szeretve kérlek:
míg kint nézem a sötétet,
tudd meg, én is félek.

Félek, hogy nem szerethetlek,
mert az utam máshová szól.
Hogy egyszer már nem becézhetlek,
s vonatom a messzeségbe honol.

Nem tudom, szerelem-e ez,
vagy csak mély ragaszkodás.
Egy szó, mi hűségre kötelez,
vagy Istenhez fohászkodás.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.