Monolit
Hozska
Csak egy szobor vagyok,
elbújok a rengetegben.
Vibráló léted mindhiába
fonja körül megkövült testem.
Kiszoríthatod a szuszt is belőlem,
indáid csak elporlasztanak engem.
Megkövült lelkembe zöldellő létet
te sem tudsz szeretni sohasem.
elbújok a rengetegben.
Vibráló léted mindhiába
fonja körül megkövült testem.
Kiszoríthatod a szuszt is belőlem,
indáid csak elporlasztanak engem.
Megkövült lelkembe zöldellő létet
te sem tudsz szeretni sohasem.
Hozzászólások (2 darab)
Hozska (2026.04.16. 20:50)
Nagyon szépen köszönöm! ♥️♥️♥️🫶🫶🫶
Fehérvári Johanna (2026.04.16. 20:45)
Gyönyörű vers, szívből gratulálok❤️
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Sötét líra témájú versek közül: