Kihűlt kapcsolat

Leölt érintések, elvetélt csókok, holt ölelések
a kölcsönös meg nem értés hálójában,
az ágy kihűlt, kiürült társtalanságában
mind, mind sorjában temetésre várva
fekszenek kiterítve, kihűlve, holtan
a társas magány koporsójába zárva.

Ahogy szótlanul, érzések, érintések nélkül
elmegyünk egymás mellett a szobában,
vétkezünk, ha nem figyelünk
a „minden mindegy” kényszerű nevető arcára,
kárörvendő, gúnyos vigyorára.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.