Álomkert

Eljött az éj, de elkerült az álom,
hiába vártam, hogy az est leszáll,
gondolatom hintázott egy ágon,
nem fordul elő, hogy az idő megáll.

Nappal sétáltam egy kicsit a kertben,
tekintetemet legeltettem szirmán
egy szép virágnak, hol szellő sem rebben,
idilli kép lenne, ha leírnám.

A kertek alatt már a tavasz lépdel,
természet dolgozik, sohasem lusta,
kikeletet kiált dalával madár.

Virágot ültetni évente hétszer
kéne, hajdani ember ezt jól tudta,
ki magot vetett, növényt is talál.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.