Érintés

Luttye J. Benedek

Egyszer régen,
csendes estén.
Egy lány
a vállamhoz ért,
a vállamhoz ért.
Összerezzentem
nyomban.
Félve kérdeztem:
hát ez miért,
hát ez miért?
A Hold mosolygott.
Ő tudta,
én csak
mentem tovább,
mentem tovább.
Néha kínoz…
Fáj-e neki az emlék?
Mint nekem
még néhanap
a halvány érintés!
Az a halvány érintés.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek a Lélekvers témájú versek közül: