„döntés” – versek címszó szerint

Írta: Vizkeleti Erzsébet 💠
Feltöltve: 2026. 02. 24. 11:27
Téma: Filozofikus
👁️ 12   ❤️ 0

Volt, hogy nem kérdeztem én az észt
nem mérlegeltem, nem számoltam.
Lelkem szárnyra kapott, mint a szél
s hogy röpítsen magával - hagytam.

Írta: Rose Logan
Feltöltve: 2026. 02. 24. 10:27
Téma: Érzelmes
👁️ 15   ❤️ 0

A szív és az ész
Vajon jól döntöttem 
Hogy buta fejemmel
A szívem után mentem.

Írta: Kollár Kornélia 💠
Feltöltve: 2026. 02. 24. 07:10
Téma: Lélekvers
👁️ 14   ❤️ 0

Egy emberi lélek,
Elakadt az életben,
Nem tudta, mit tegyen,
Nem tudta, hova legyen.

Írta: E. M. Miller
Feltöltve: 2026. 02. 12. 04:49
Téma: Élet
👁️ 16   ❤️ 0

Vannak az életben súlyos döntések,
miket meg kell hoznod, mert az
Élet közbeszólt.
A lelked mélyén hiába

Írta: K. Barbara
Feltöltve: 2026. 02. 10. 05:26
Téma: Csalódás
👁️ 25   ❤️ 0

Szakadó eső, hatalmas szélvihar,
Mit tehetnék azért, hogy maradj?
Az időjárás mindent megkavar,
Nem szeretném, hogy magamra hagyj.

Írta: K. Barbara
Feltöltve: 2026. 02. 09. 12:19
Téma: Elmélkedések
👁️ 12   ❤️ 1

Mi történne ha felszállnál egy buszra? 
Előre mennél, vagy vissza a múltba?
Útra kelnél, és messze mennél?
Tovább lépnél, őszintén szeretnél?

Írta: Natali Sanders
Feltöltve: 2026. 02. 08. 20:37
Téma: Természet
👁️ 10   ❤️ 1

Fák alatt régi az út,
rajta lassan lép a múlt,
ég kíséri csendesen,
lemenő Nap fényében.

Írta: Tasi83
Feltöltve: 2026. 02. 08. 06:36
Téma: Önismeret
👁️ 7   ❤️ 1

Állj csak meg nyugodtan. Egyetlen jelentős pillanatra, ha van merszed hozzá! A pillanat tehetetlen ólom-súlya nem kérdez csacskán, – de azonnal magával ránt a feneketlen mélybe. Megnyújtja telhetetlen hosszát, önmagában nyújtózkodik, ahogy az igazgyöngy-áztatta szempillák remegő tánca az őszinteséget szólítaná. A remegő, ajakos száj is megfontoltabb hazugságokat talál ki. Vallató, villogó, mohó szempárok kéjes teliholdja óvakodva leskelődik s csakis arra vár, mikor húzhat csőbe?

Emlékeidből – ha magad nem vigyázol –, hamar eltűnhet örökre megélt, boldogabb romantikák, Mindenség-szerelmek emléke! Hamarjában elhalkul tebenned is a nyávogó, cincogó panasz-áradat. Állj csak meg egyetlen percre még! Legalább tiszta fejjel, bölcs ésszel gondold át alaposan kire számíthatsz, vagy mit remélsz? Hidd csak, terád is várakozik ünnepélyes komolysággal az Egy-Valaki. Mintha fátyolvízesés alatt titkon fürdene egy tündér. Vállalt, érzelmi, tétova bénáskodásod – ha őszinte –, bizton megsúgja intelmeit, míg a légyott kristálytiszta szerenáddá szelídül pengető gitárhúrokon.