Tündöklő fény belehasít a szoba álmos csendjébe. Tündöklő-lágy napsugár követi a csillárra vetülve.Tovább olvasom…
Vén gramofon, bőröndbe zárt, kopott tűje kérlelteti már magát, halkan dúdol, roppan is néha, kopott lemezét bágyadtan forgatja,Tovább olvasom…
Titkom súgom, hangtalan, Ne légy hasztalan. Soha semmit nem reméltem, mégis tudod: titkod tudom.Tovább olvasom…
Néha hiányzik gyermekkorom emléke, Sokszor megrémít a felnőttkor rémképe. Jó néha csak úgy elmerengeni, S a régi szép időkre emlékezni.Tovább olvasom…
Régi iskolapadon nyomokban rekedt a múlt. Volt sok diák táskájában némi harapnivaló.Tovább olvasom…
Egy rózsaszál, mely valaha életet adott, még a mámoros illatát is éreztem.Tovább olvasom…
Mint őszi levél, mely lassan földre hull, úgy száll le ránk a csend, s a világ elcsitul. A szív megdobban, s már más ritmusban él, az idő selyemszála szétfoszlani vél.Tovább olvasom…
Ülök a padon csendes délután, A lombok suttognak, mint hajdanán. Az ősz már közel, s én vele vagyok, Szívemben emlék, lelkemben dalok.Tovább olvasom…