Hol bujkálsz, huncut kísértés, mikor papír fölött mereng fejem? Eltűnsz, ha szavakért nyúlnék, s megjelensz álmomban hirtelen.Tovább olvasom…
Egy szó, egy mondat, egy kép, egy gondolat, lehet bármi: bánat, öröm vagy hangulat,Tovább olvasom…
Mikor verseimet írom, megszűnik a világ, mintha angyal szárnya suhintana le rám.Tovább olvasom…
Mintha a lélekből áradna valami itt, gondolatcseppek száradnának a papírra, a terheltnek tűnő író reménységeként, miként a gyertyafényben rajzolja betűit.Tovább olvasom…
Versemből lett dallam, Dallamból lett versem. Elfogyott az ihlet lassan, Hogy álmaimat kergessem.Tovább olvasom…
Szavaimban sokszor nyílik szóvirág, Olykor életre kel vihar vagy napsugár. Érzéseim, gondolataim és álmaim, A mondatokból font szövegek szárnyaim.Tovább olvasom…
A csillagoktól fénylő égen Száll egy üstökösbe bújt álom. Ő teremti az ihleteket, S megtöri a sivár átkot.Tovább olvasom…
József Attila születésnapján emlékezünk nagy tisztelettel költészete iránt.Tovább olvasom…