Az első gyertya fellobban – hit, belső tartás a csend szélén.Tovább olvasom…
A hátam mögött a főnix kibomlik parázsból tanult emlékezésTovább olvasom…
Csönded vagyok, halk szavú éjjelen, Sötétben virrasztó, álmos szemek. Lelkem mélyén csöndes szavak égtek, amik csak hozzád szóltak, beszéltek.Tovább olvasom…
Barátom, e jeles nap meghozta számodra, amiről oly sokat álmodtál, s most vált valóra: Költő lettél, versfaragó. Az, hogy ide elértél, sok időbe tellett,Tovább olvasom…
Ablakban szívcsengő csilingel, a szeretet sosem múlik el. Talán itt jártak, kik már elmentek, lélekben most is velünk lehetnek.Tovább olvasom…