Temetőbe visz az utam, hisz csak itt találkozhat Veled. Virágcsokorral érkezem, de csak egy vázába rejthetem.Tovább olvasom…
Helén Antal Hetes Béla Nelli, Hotel Alfa Seven Bravo November. Rengetegszer hallottam esténként. Átszűrődött a csukott irodaajtón,Tovább olvasom…
Ma nem kívül keresem a fényt, hanem befelé fordulok csendben. A válaszok nem távoliak – ott élnek mélyen bennem.Tovább olvasom…
Este, ha a képernyőn feltűnik, az utcáról mindenki eltűnik. Színen van a legújabb változat, és megint van egy áldozat.Tovább olvasom…
Oly gyakran nézek a tiszta lapra, számtalan gondolat kavarog rajta, szavakba önteném, mily nehéz hiányod, s a remény mécsese még bennem pislákol.Tovább olvasom…
Boldog voltál, édesanyám, mikor megszülettem, azt mondtad, az életedet oly csodássá tettem. Neveltél és tanítottál, vigyáztad az álmom, sose vártad el azt tőlem, hogy majd meghálálom!Tovább olvasom…
Orgonafa szép virágát szelídíti kék szemem, Édesanyám ráncos arcát simogatja két kezem. Őszbe dúsult ezüst haját könnyeimmel áztatom,Tovább olvasom…
Hajnali ködpára ölelte át a fákat, szellő futott arra, megsimítva ágaik. Álmosan nyújtózkodtak az ég felé, az első napsugár cirógatta leveleik.Tovább olvasom…