Édesanyám

Boldog voltál, édesanyám, mikor megszülettem,
azt mondtad, az életedet oly csodássá tettem.
Neveltél és tanítottál, vigyáztad az álmom,
sose vártad el azt tőlem, hogy majd meghálálom!

Emlékszem, az iskolában verset mondtam neked,
az arcodon néhány csepp könny szép lassan lepereg.
Nem értettem, hogy miért sírsz, mi lehet a gondod,
de te szépen megnyugtattál, most vagy nagyon boldog.

Nagy voltam már, mikor megint láttam könnyes szemed,
talán akkor meg bánatot okozhattam neked.
De te sosem szidtál, inkább mindig mosolyogtál,
életem során annyi mindent megbocsátottál.

Most, mikor már ezt a sokat viszonozni tudnám,
már nem vagy itt, neved ott van egy hófehér urnán.
Szeretetem virágcsokrát nem kezedbe adom,
temetőben néma sírhant vázájában hagyom.

Hozzászólások (1 darab)