Nézem a tükröt, felém fordítva tartva, Ki feslik benne, borvörös csókjával rajta? Ki lehet a kémlelő szeplőtelen arca, Kinek éjjel-nappal szemétTovább olvasom…
Lásd tekintetét, mely Tejúton átragyog! Úgy mondd, nem hallod:Tovább olvasom…
A mennynek nyitva kapuja, Őrzi égiek angyala. Lelked ismeri az utat, Fentről hoztad át a múltat.Tovább olvasom…
A könny úgy születik, mint a fény a felhők peremén, Egy halk rezdülés, mely végigfut az arc szélén. Nem csupán a fájdalom, mely a szem sarkából útra kél, hanem a lélek zenéje, mely szavak nélkül beszél.Tovább olvasom…
Az ablakban holdsugár időz. Por száll melegenTovább olvasom…
Amikor végig sétáltam a rózsák kertjében, A Nap felkelt a színes felhők között. Pillangók jártak táncot világról-világra, Visszaemlékeztem a múltamra.Tovább olvasom…
Tenyerembe fogom arcodat, látom gyönyörű lelkedet, hullnak könnyeim, mint az őszi levelek.Tovább olvasom…
Katt! A lakat, kattan a záron, Újra kinyíljon hiába várom.. Sehol a kulcsa... Vagy én nem találom?Tovább olvasom…