Totálisan acsargó szókaraték zápor-zuhogásából világméretű Káosz-fogcsikorgatást hallani. Veszettül tajtékzik az agymosott ebihal-populáció, amit a multiplexes bulvármédia-szennyüledék naponta csak képes kitermelni önmagából. Hiéna-ráják alattomos szárnyas csápjai dülledt pávaszemű csacsogó fruska-performanceokat szülnek, s teremtenek. Ébrenlétünk határán már továbbra is megbotránkoztatón szörnyedünk tovább. Megművelt homály ritkán éleszthette újjá a megművelt Egészt. Idomtalan idiotizmus korszak burjánzó sejtekként máris mérgezőn-terhesülőn gondolkodni vágyó emberekre rátelepszik. Kevélységekben is igen zabolázhatatlan, ostoba, birka-nép; légkalapácsok ütemes zaj-csattogása sem lehet már elég, hogy a vélemények kreatív-alkotói különbözőségét elfogadva tiszteletben tartsák.Tovább olvasom…
Szépen hangzik dicsőített angyalok szájából a szózat: Szánalom és Szeretet. A magyar, hungarikumos délibáb mind felépítette már önmagát. Már mindenki ünnepi kezdetek fényességében jár, s úgy tapogatja, ízlelgeti az épülve romlandó időt, akár az érdes téglafalakon a megsavanyodott penészes mészrétegeket. Már mindenki éber tudatával zsákmányleső, hígfejű ostoba; töretlennek gondolt, egoista világképükbe nem férhet bele talmi töketlen akárki. Most egyre inkább barbárok ülnek Isteni székekben, kiművelt emberfők eladható pocket-pontjain, s senkit sem zavarhat eléggé radikális érték-vesztések silányodásának megzápult korszaka.Tovább olvasom…
Sok versikét írtam én papírra, gyakran volt szükség radírra. A gondolataim lettek megírva, becsomagoltam őket panírba.Tovább olvasom…