A Föld még hideget őriz, nedves súlyt, te már ott hajolsz a sötétből elő. Mintha a tél tenyeréből emelne ki egy lassan melegedő fény.Tovább olvasom…
Hogy hull a hó, de nem bánom, a hóesést én mindig csodálom. Hogy élvezem a telet, belátom, hógolyózzunk egyet, barátom.Tovább olvasom…
Itt van végre az a tél, amiről oly sokan csak álmodoztak. Nagypelyhekben hullik a hó, betakar házat, utakat, tájat.Tovább olvasom…
Friss hó borul a földre, mintha az idő maga is megállna egy pillanatra, s fehér ujjakkal elsimítaná mindazt, ami felesleges. A fenyvesek egyenes tartással emelkednek az ég felé,Tovább olvasom…
Már érezni a levegőben. A fény lassan ér a földre, mintha figyelne.Tovább olvasom…
Múlik a tél, búcsúzik, Hó angyala távozik. Ébred tavasz tündére, Simogat lágy szellője.Tovább olvasom…
A lágy tavaszi némaságban Most forradalmi igék szólnak. A bús emberek életébe Egy csipetnyi jókedvet szórnak.Tovább olvasom…
A gyermekek csak gondolkodnak, Jók voltak-e, vagy rosszak voltak? Csomag vár rájuk, vagy virgács talán? De csizmát fényesít minden kis család.Tovább olvasom…