A fény ujja a lombok között játszik, arany port szór a víz fodraira, és a vízesés fehér fátyla szelíden öleli a köveket.Tovább olvasom…
Lágyan fújdogál a tavaszi szél, A természetről a vízesés mesél. Nem állhatja útját se kő, se szikla, Nyugalma az embert magához hívja.Tovább olvasom…
Gyöngyeső csobogó vízesésében Ölelkezünk a fátyolzuhatagbanTovább olvasom…
Hegyvonulat mélyében, Hűs kis patak csordogál, Kristálytiszta vizében, Látszik sziklás kavicságy.Tovább olvasom…
Mikor újra itt a tavasz Kertem alatt csendben jár Szeretettel átölel, s körbefonja vállam Arra kér, hogy újra világot lássak.Tovább olvasom…
Ó, te gyönyörű égi tünemény. Te mosolygós Békét hozó szép remény. Csodák csodája,Tovább olvasom…
Erdőn, mezőn futó kis patak, Gleccser, folyó, tenger, óceán. Vadul alázúduló vízesés Ez is te vagyTovább olvasom…