Dal a szivárványhoz

Ó, te gyönyörű égi tünemény.
Te mosolygós Békét hozó
szép remény.
Csodák csodája,
ezer színben pompázó,
nyugalmat árasztó szépség.
Nézed a vízesést,
fürödni volna kedved.
Nem akarod látni magadat
a folyó felszínén,
döntést hozol, s magadat lassan,
cseppként a zuhatagnak adod.
A színkavalkáddal keveredő vizet
átkarolja a folyó,
s egy szerelmes ölelésben,
nyugodtan elindultok a tenger felé.
Mezők és erdők között,
száz nappalon és éjjelen át.
Veletek folyik majd,
a szeretet s a Béke
a hosszú út folyamán.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.