A téli versek a hideg évszak csendjét, tisztaságát és varázslatos hangulatát hozzák közel. A tél egyszerre szól a hóesés puha nyugalmáról, a megpihenő természet szépségéről, a hosszú esték befelé figyeléséről és azokról a pillanatokról, amikor a világ lassabban lélegzik. A költeményekben ott a ropogó hó hangja, a fenyőillat, a csípős hideg, a melegségre vágyó otthon, és a fény, amely a sötétből emelkedik ki.
A télről szóló versek felidézik a gyermekkori hógolyócsatákat, az ünnepi készülődést, a magány csendes perceit vagy épp a lélek megnyugvását a fehér táj végtelenségében. A sorok egyszerre hordozzák a hideg szépségét és a tél mély, elgondolkodtató hangulatát — azt a különleges időszakot, amikor a természet visszahúzódik, hogy mi is közelebb kerülhessünk önmagunkhoz.
Fedezd fel a téli költemények világát: meghitt, varázslatos és érzelmekben gazdag verseket, amelyekben benne van a tél minden csodája — a fény, a csend, a hó és a lélek lassú felébredése.
A télről szóló versek felidézik a gyermekkori hógolyócsatákat, az ünnepi készülődést, a magány csendes perceit vagy épp a lélek megnyugvását a fehér táj végtelenségében. A sorok egyszerre hordozzák a hideg szépségét és a tél mély, elgondolkodtató hangulatát — azt a különleges időszakot, amikor a természet visszahúzódik, hogy mi is közelebb kerülhessünk önmagunkhoz.
Fedezd fel a téli költemények világát: meghitt, varázslatos és érzelmekben gazdag verseket, amelyekben benne van a tél minden csodája — a fény, a csend, a hó és a lélek lassú felébredése.
Jégvirágok ülnek az ablakon, Ezüstösen csillognak a hajnalon. A tél írta történetük kirajzolódik, Jégszirmuk csipkésen fodrozódik.Tovább olvasom…
Hófehér takaró mindent átölel, Fagyott kristályok fényesen csillognak, Fenyők ágain kis cinke ül a fán, Dalát szórja szét a téli éjszakán.Tovább olvasom…
Hófehérben táncol a tél, Gyerekek nevetnek, csilingel a szél. Hóember áll, kerek a hasa, Répa orra vidám, s örök a mosolya.Tovább olvasom…
Nem zuhan, csak lebeg, egy eltévedt hópihe, az égből ered.Tovább olvasom…
Hópihe száll nagyon lassan. Ékszerként az éjszakában. Egy - egyetlen egy táncol az égből, frissen, üdén a duci fellegekből.Tovább olvasom…
Gondolataimba mélyedve sötétedő utcán haladtam, árnyak között eltévedve sűrű erdőben bolyongtam.Tovább olvasom…
Hófelhőből jössz
hópehellyé változol
fehér lesz a táj.
*
Tovább olvasom…
kristály csillag vagy
égből pottyant parányság -
létvízében folysz
*
Tovább olvasom…
Apró hópehely csillagformát ölt, A tél szépen lassan beköszönt. Hó fedi a magas hegyek ormát, Házaknak tetejét, kastélyok tornyát.Tovább olvasom…
Avarra ásít a hópaplan, a cinege gallyra pattan. Rezdül a pille-pamacsa, faggyá dermed a dallama.Tovább olvasom…
Hó alatt a táj most mélyen alszik, cinege trillája finoman hallatszik. Tél ölelésében szelíden ring a táj, s hópelyhek táncolnak a szél karján.Tovább olvasom…
Kint állok az utcán, gyermekem várom haza, Kinyújtom tenyerem, egy hópehely landol rajta. Gondolataim szárnyalni kezdenek, Akárcsak ez az apró hópehely.Tovább olvasom…
Az út szélén őrként álló, az erős szélben siránkozó, hajladozó fákon, nagy sötét foltok, fenyegető árnyak a félhomályban, éjsötét fekete varjak gubbasztanak,Tovább olvasom…
A téli versek egyszerre idézik meg a hóesés varázsát, a természet pihenését és a lélek csendes elmélyülését. Ezek a költemények megmutatják, hogy a tél nemcsak hideg – hanem a befelé figyelés, a fénykeresés és a meghittség évszaka is.
Kapcsolódó témák:
Karácsony, Advent, Évszakok, Magány, Természet.
Kapcsolódó témák:
Karácsony, Advent, Évszakok, Magány, Természet.