Gyógyító hópehely

Vizkeleti Erzsébet

Vizkeleti Erzsébet: Gyógyító hópehely című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában

Forrás: Múzsák Könyvtára csoport facebook oldal

Gondolataimba mélyedve
sötétedő utcán haladtam,
árnyak között eltévedve
sűrű erdőben bolyongtam.

Lelkemben bánat-parazsak,
múltból felcsapó sebek
sziszegve lángra kaptak,
s mint pokol tüze égettek.

Hirtelen megnyílt az ég,
hópelyhek hűvös csókkal
égő arcomat érintették,
s betakartak puha hóval.

Csodában elmerülve néztem
hópihék súlytalan táncát,
míg hulltak egyre reméltem
eloltják szívem bánat-lángját.

Este vastag hó fedte a földet,
s a csöndben minden elsimult,
hallgatva fehér mindenséget
szívemben a parázs is kihunyt.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!