Ezen az oldalon elemezheted
Kovács Attila „Karácsonyi dal jó anyámról”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Tavasszal rózsák közt, kint a kertben,
2
arcom csendesen, vállán nyugodva pihen,
3
s ő egy dalt ringat ajkán kedvesen,
4
talán csak a gonoszhoz hűtlen csupán,
1
S ha meleg nyári napsugár tűz le rá,
2
mellette a fény is fakó ködfoszlány,
3
mert ha néha haragszik is rám,
4
ő az én drága, szép Anyám.
1
Pergő falevelek közt is tág szíve,
2
örökké mindig arra intse,
3
rosszabbik fiának tartott engem,
4
de én tiszta szívemből,
5
míg nem pusztulok, szeretem,
6
és ő az én szigorú, de jó Anyám.
1
Kis házunk körül mindent betakar a fagy,
2
életünknek meleg örömtüzet adj.
3
Körülötted fény, erő ragyog,
4
s reád büszke fiad én vagyok!