Ezen az oldalon elemezheted
Czirják Tiborné Móra Gyöngyi „Apai érzések”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Egy apa izmos karjai közt megbújva szundikál,
2
kedves álmán mosolyogva, selymes hajú gyermeke.
3
Aprókat szusszant, miközben öleli két erős váll,
4
nyugodt pihenése olyan szép, mint egy tündérmese.
1
Simogatja őket a beszűrődő nap sugara,
2
szelíd érintéssel, életüknek oltalmat adva.
3
Ragyog az apa szemében a büszkeség csillaga:
4
ölében ring fia, élete legszebb ajándéka.
1
Mikor az ujjait a puha kezek köré fonja,
2
tenyerében a gyenge kis ököl szinte elveszik.
3
Fátyolos tekintettel hosszú percekig csodálja,
4
érezve, ahogy a hála a szívébe költözik.
1
Az érintetlen csendben az apai szív szól hangtalan:
2
„Melletted leszek, fiam! Számíthatsz rám jóban, rosszban,
3
támaszra találsz bennem, a nehéz mindennapokban.
4
Segítő karrá válok a gyönyörű álmaidban.”
1
„Soha ne félj gyermekem, csak légy nyitott a csodákra!
2
Tudd, hogy semmi nem tökéletes, de minden nagy érték;
3
mindig tisztelettel tekints a létező világra!
4
Ismerd meg az örömöt, ne kísérjen soha árnyék.”
1
Bár az apa meg sem szólal, teljes szívével érzi:
2
minden ki nem mondott szavát a gyermeke megérti.
3
Tudja, milyen hatalmas egy apa felelőssége,
4
tiszta szeretete által szép jövőt teremtve.