Ezen az oldalon elemezheted
Soósné Balassa Eszter „Elnémult a hegedű”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Elnémult a kopott hegedű,
2
muzsikusnak szól a lélek harang.
3
Utolsó útján halk léptek kísérik,
4
nem szól a hegedűje, néma maradt.
1
Őt siratják most, a vén muzsikust,
2
a temető csendjében még utoljára
3
felsír a hegedű, messziről hallatszik
4
egy vén cigány bús nótája.
1
Elsírja a hegedű szíve fájdalmát,
2
ahogy a lemenő nap alászáll.
3
Elhalkul a temető, sír a hegedű,
4
még egyszer eljátszák dalát.
1
„Most van a nap lemenőbe…”
1
Búsan szól a templom harangja,
2
búcsúznak a vén prímástól.
3
Vele együtt temetik hű társát,
4
az öreg hegedűt, kopott tokját.
1
Az egész életét sírjába dobják.
1
De sokszor húzta a vén vonó
2
a szíveknek dalát: hol vígat,
3
hol szerelmes vallomást.
5
a lélek húrján játszik tovább.
1
Megpihenni tért a vén prímás.