Vers elemzés – szótagszám és rímséma
Ezen az oldalon elemezheted
Vizkeleti Erzsébet „Amikor elmentél”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
Strófa 1
Rímséma:
AAAA
1
Vége, nincs tovább, halkan súgta szád,
2
és a küszöbön túl már más fény hívogat.
3
Szívem, bár hangtalanul, utánad kiált,
4
ne hagyj rám csöndet s néma napokat!
Strófa 2
Rímséma:
ABAC
1
Gyors lépteid már a holnap felé futnak,
2
mint fakó csillagok a kihűlt égbolton.
3
A jövőbe menekülve széthull árnyad,
4
én itt maradok, s könnyem hullatom.
Strófa 3
Rímséma:
ABAB
1
Ajtó bezáródott, nem lelem a kulcsot,
2
egész lényedet elnyelte fekete sötétség.
3
Jegesre mardosta szívemet hiányod,
4
visszajössz majd, reménykedem még.
Strófa 4
Rímséma:
ABAB
1
Arcod minden rezdülése szívembe égett,
2
s míg bennem a régi szomorú zene szól,
3
szemed másnak lesz újabb igéző ígéret,
4
engem körülvesz minden a múltunkból.
Strófa 5
Rímséma:
ABAB
1
Lépteid halkuló nesze egyszer elnémul,
2
de addig is őrzöm a megfakult csodát.
3
Megvárom, hogy szívem sebe gyógyul,
4
s nem képzelem már új idődnek sodrát.
Strófa 6
Rímséma:
ABAB
1
Hogy engedjelek el, ha ezt kérve kérnéd,
2
téged, ki holnap partjain lépkedsz tovább,
3
azt felelném, engem fényed melegít még,
4
ha álom hoz el, szívem ritmusa szaporább.