Ezen az oldalon elemezheted
Tasi83 „ÁLOM HÖLDRINNEL”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Beszédes szemlélődést pakoltak rám
2
a meghajszolt évtizedek.
3
Indulatomban is introvertált önzőségem
4
most már inkább betonsúlyos nehezék,
5
melytől nem szabadulhatok.
6
A megismerhetetlenség nihil-identitása
7
lelkemben még rendre vissza-visszahőköl.
8
Ölelő, gyöngéd, simogató Kedves-kezek
9
– félő – többe már sosem építenek vigasztaló,
10
szerelmi fészket szívem mélyén.
1
Vesztes, lúzer-áldozatként
2
hamar tátogó patkánylyukba zuhanhatok,
5
Az éj hajléktalan, rettegő odújába hullik a délután.
7
mohón karjaimat kortárs,
8
friss irodalmak világába, hányingerkeltőn visszaránt
9
a magukat öntömjénezők egysíkú, galád tábora.
1
Lelkes hobbi-irodalmárok agymosott propagandája frusztrál,
3
– Szobámban még augusztus bombázó kánikulája
4
tombolva trónol, akár egy nudista napozóban.
6
függeszkednek a mézszínű napsugár
7
szálkás evilági láncai, miközben az olvadó,
8
gusztustalan magma-verejték átáztatja
10
mintha jómagam is lemoshatatlan
1
A médiákban újabban mártírképű önimádat bukkan
2
fel imitt-amott minden ötödik sehonnai percben,
3
míg az egyszerűbb kisember fejét inkább a falba veri.
4
A mindennapok kiokádott közönye, dekadenciája
5
egyszerre felemel s lealacsonyít.
7
önszántukból cipelnének – én mégis visszahőkölök.
1
Ki őrizzen s tarthat meg engem ezentúl?!
2
Fények felé szaladgálnak esztelen élő s holt lelkek.
3
Tétova léptük sínek közé téved.
4
Már mindenki inkább tudatosan
5
kiszakítaná magát e posztmodern,
6
történelem utáni dekadens világból.
7
A kevesek bátor akarata csupán csak ritkán,