Ezen az oldalon elemezheted
Leslie Webster „Tavasz”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Még hidegen fénylik a füstszínű reggel,
2
még hószagú harmaton siklik a Nap.
3
De érzem szívemben a rügy fakadását,
4
amint lelkem tűzével megsimogat.
1
Még hallom a tegnapot mélybe halódni,
2
még utolsót zendül télfejedelem.
3
De illatruháját már fölkészül venni,
4
hogy átvegye jussát egy új szerelem.
1
Még hallom a kertben az éj susogását,
2
még csábít a tegnap, a múlt hívogat.
3
De álomból sarjad a hószagú reggel,
4
tavasz tündére hűs csókot ad.
1
Még ábrándos szívem benne az éjben,
2
még csillagok alatt alszik a lét.
3
De szárnyait bontja lelkem e kéjben,
4
keresi, vágyja már szép örömét.
1
Még képzetem ring a téli magányban,
2
még várat magára sok gyönyörű szép.
3
De ezernyi hanggal dőzsöl az élet,
4
szívemben már izzik az újjászületés.