Tavasz

Még hidegen fénylik a füstszínű reggel,
még hószagú harmaton siklik a Nap.
De érzem szívemben a rügy fakadását,
amint lelkem tűzével megsimogat.

Még hallom a tegnapot mélybe halódni,
még utolsót zendül télfejedelem.
De illatruháját már fölkészül venni,
hogy átvegye jussát egy új szerelem.

Még hallom a kertben az éj susogását,
még csábít a tegnap, a múlt hívogat.
De álomból sarjad a hószagú reggel,
tavasz tündére hűs csókot ad.

Még ábrándos szívem benne az éjben,
még csillagok alatt alszik a lét.
De szárnyait bontja lelkem e kéjben,
keresi, vágyja már szép örömét.

Még képzetem ring a téli magányban,
még várat magára sok gyönyörű szép.
De ezernyi hanggal dőzsöl az élet,
szívemben már izzik az újjászületés.

Hangosvers:

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.