Ezen az oldalon elemezheted
K. Barbara „Addig tűr az ember”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Tűr az ember, míg bírja a lelke.
2
Addig tűr, míg a pohár nem lesz tele.
3
Tűr, mert néha tűrni muszáj,
4
Akkor is ha szíve túlságosan fáj.
1
Tűr az ember, míg látja van ennek értelme,
2
De egy idő után könnyel áztatott két szeme
3
túlságosan tisztára mossa tekintetét,
4
Így rájön, hogy ha sokáig tűr, elveszíti önértékelését.
1
Nem kell a végsőkig tűrni, ha közben elveszünk,
2
Nem kell minden terhet egyedül cipelnünk.
3
Nem kell átlépni a tűrés határunkat,
4
Csak azért, hogy mások kis világára vigyázzunk.
1
Néha igenis kell, csak magunkra gondolni,
2
Nem kell másokért mindent feláldozni.
3
Szemet szemért, fogat fogért – a mondás így tartja.
4
De az én szívemet nem a rossz akarat hajtja.