Ezen az oldalon elemezheted
Tordai Mihályné „A lakat jelképe”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
A lakat több mint rozsdás vas a kapun,
2
nem csupán zár, hanem határvonal,
3
amely elválaszt kintet és bentet,
4
láthatót és rejtettet, kimondhatót és titkot.
1
Ott függ évszázadok óta kapukon, ládákon, szíveken,
2
és mindenhol ugyanazt jelenti:
3
valami értékes van odabent,
4
amit védeni kell az időtől és az idegentől.
1
A lakat a bizalom és a bizalmatlanság őre,
2
a döntésé, amely kimondja: eddig és ne tovább.
3
Civilizációk építettek falakat köré,
4
és emberi sorsok rejtették mögé legmélyebb titkaikat.
1
Egyszerre jelenti a biztonságot és a bezártságot,
2
a rendet és a korlátozást,
3
mert ahol zár van, ott hatalom is van,
4
és ahol védelem, ott mindig ott lappang a félelem árnyéka.
1
Mégis, a lakat nem csupán elválaszt,
2
hanem emlékeztet arra, hogy ami mögötte van,
3
az nem közönséges, nem hétköznapi,
4
hanem megőrzésre méltó.
1
A rozsdája az idő tanúja,
2
a fémje az emberi akaraté,
3
és némaságában ott feszül
4
minden kimondatlan történet.
2
hogy a világ egyszerre vágyik nyitottságra és védelemre,
3
szabadságra és határokra,
2
ott mindig jelen van a lehetőség is:
3
hogy egyszer megértjük,
5
és mit kell végre szabadon engedni.