Ezen az oldalon elemezheted
Fekete Ida Virág „A vándor és a szellem”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
3
Vállán nehéz zsákot cipelt.
4
Megszólítottam félénken;
5
Mondd csak, mi van a zsákodban?
1
– Valaki élete bánatterhével,
2
szomorú emlékeivel tette tele.
3
Ezekre már nem volt szüksége.
4
Fájdalmát is beletette,
5
Arra kért, hogy égessem el.
1
– És mi lett a te jutalmad érte?
2
– Nekem adta a lelkét cserébe.
1
– Felesleges cipelned a lelki terhet.
2
Megveszem én szívesen tőled!
3
Legalább a súlyod kevesebb lenne.
4
A zsákodban a lélek a legnehezebb!
1
– Megfordult ez a gondolat a fejemben.
2
Eszembe jutott, mit is kezdjek vele?
3
Egyfolytában csak nyafog nekem.
1
És te vándor, mit kínálsz érte?
2
– Tied lehet a varázsbotom,
3
Csak egyet suhintassz, és hipphopp,
4
Máris télies lesz újra minden.
1
– Megegyeztünk! – Viheted, de először
2
áruld el, hogy mi a szándékod vele?
3
– Felmelegítem jó szóval és kedvességgel,
4
Meggyógyítom a szeretetemmel.
5
Hiszen erre vágyik minden lélek.
2
Megújulva visszarepítem a tavaszi széllel.
3
Talán boldog is lehet még...