Ezen az oldalon elemezheted
Brigitta „Anyám háza”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Lassan baktatok a jól ismert úton,
2
kezemben árva virágkoszorú.
3
Anyám házában nem vár senki, tudom,
4
ezért vagyok végtelen szomorú.
5
Hová tűnt a hang, a ház, amely otthon illatú,
6
s édesanyám, az örök mosolyú?
7
Hol ismertem a kertnek minden szögletét,
8
hová ma, Anyák napján hazamehetnék.
9
Üresen áll a ház, mely otthont nyújtott,
10
hol nevelkedtünk, s eldőlt a sorsunk.
11
Hol tavaszonként egy vadgalamb búgott,
12
mi hallgattuk, és anyánkkal dúdoltunk.
13
A „sötétségbe borult” esti úton
14
a házra az éj fátyla borult.
15
Szívem elszorult, patakzott könnyem,
16
s tudatosult: nincs meleg otthon többet.
1
Idézet: Oravecz Paula: Dudvatépés