Ezen az oldalon elemezheted
Soósné Balassa Eszter „Szomorú fűz”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Szomorú fűz sárga hajkoronája,
2
Vígan mosolyog a nagyvilágra.
3
Víztükrében látom a kék eget,
4
Aranyhídat, szálló fellegeket.
1
Szárnysuhogást hoz a szellő,
2
Egy hattyúpár leszállt a tóra.
3
Oly kecsesen emelve a szárnyát,
4
Mint halk szellő a vén fák ágát.
1
Zöldell a mező, nyílik a vadvirág,
2
Ébred a természet, dalol a madár.
3
Bokor aljában kéklő apró ibolya,
4
Messzire száll bódító illata.
1
Eszembe jutnak a gyermeki évek,
2
Mily csodásak voltak a tavaszok.
3
Nincs már igazi tavasz, évszakok,
4
Egybefolyva múlnak a hónapok.
1
Hát örüljünk a nap melegének,
2
Nyíló vadvirágnak, madárdalnak.
3
Napfelkeltének, napnyugtának,
4
Arany Fényben fürdő ég aljának.