Ezen az oldalon elemezheted
Rencsy Diamond „Emlékeim tornácán”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Emlékeim tornácán üldögélek,
2
néhány pillanat integet, majd némán elköszön,
3
Lehulló rózsaszirmok siratják,
4
a parkban tán meg sem történt csóközönt.
1
Vidám gerlepár turbékol a fák ágai közt.
2
Tovatűnő fiatalságom idején eggyé olvadt
4
minden halk sóhaj és a remény,
5
mely szívünk titkos kertjében virágot fakasztott szerelmünk kezdetén.
1
Szirmai kinyíltak, esőként örömkönnyek hulltak rá,
2
a szél most lágyan simogatja az emlékek fátylát,
3
mikor a nap lassan alámerül az alkonyat tengerébe,
4
újra átjár az érzés, amikor elvesztem szerelmes tekintetében.
1
A kerti padon ücsörgő árnyak között visszhangzik huncut nevetésünk,
2
és a csillagok a tanúi, hogy ez volt a legszebb tévedésünk.
3
Visszanézve már nem fá,j
4
hogy véget ért álomnak tűnő létezésünk,
5
Mert mit adhattunk egymásnak,
6
több mint amit képzeltünk.