Ezen az oldalon elemezheted
Gyurkó Mónika „Golgota egy fája”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Lehajtotta fejét s vitte nehéz keresztjét,
2
melynek súlya alatt, hite pillanatra sem apadt.
3
Fel, fel tekintett s tiszta szeme könnyeket nem hintett.
4
Csak a töviskoszorú megsebzett okán,
5
folytak végig a piros cseppek fáradt homlokán.
6
Hite vezette végig e kínnal kövezett úton,
7
hogy másokért áldozatot nyújtson.
8
A kereszt, amelyre feszítették,
9
lombos fa volt egykoron, Golgota mellett az erdő soron.
10
E kereszt is vele hitt,
11
hitte, s tudta, hogy egy napon,
12
majd feltámadnak egy hajnalon.
13
„Atyám kezedbe ajánlom lelkemet”
15
s tiszta szíve, utolsót dobbant nesztelen.
16
Majd végleg megpihent.
17
Ám hite rendíthetetlen fenn maradt,
18
amint vasárnap feltámadt,
19
s reményt adott az öröklétre,
20
a jövőbeli újjászületésre.
21
Kitartó és megváltó szeretete,
24
Épp úgy, mint a természet,
25
mely minden télen haldokolni látszik,
27
Húsvét üdvözítő napján
29
minden fűszál, fa és bokor,
31
s a Jézusi dicsőséget.