Ezen az oldalon elemezheted
K. Barbara „Ha túl nehéz”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Szorító lélegzet, lüktető érzések,
2
Túl fullasztó lett a magány.
3
Gyakran kísértenek meg a rémképek,
4
Néha rossz útra vitt a vágány.
5
A hibákból tanulni nagy árat követel,
6
Fel kell adni az addig jónak hitt eszméket.
7
Hibák ostroma túl gyorsan leteper,
8
Hiába húzom gyakran be a féket.
9
Ha borul a dominó, nincs, mi megállítja,
10
A végén mind sorban összedől.
11
Szívem ezernyi fájdalom fájdítja,
12
S lassan saját poklom felőröl.
13
Könnyen jut az ember a szakadék szélére,
14
Ott állva két lehetőség közül választhat:
15
Lezuhan ő a sötétség legmélyére,
16
Vagy a nehezebb utat választva valamit másoknak is átadhat.
17
Mindenki keresztjének nehéz a súlya,
18
De mindenki választhat arról, hogy tovább miként legyen.
19
Mert gyorsan megfeszül szívünknek a húrja,
20
És a rossz oldallal szemben állva nem marad kegyelem.