Ezen az oldalon elemezheted
Papp Barbara „Azt hiszem...”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Legyünk olyanok, mint régen,
2
mikor csillag ragyogott az égen.
3
Szürkület úszott kíváncsi szemedben,
4
zavaromban arcom tenyerembe temettem.
1
Felfedeztük a járatlan utakat,
2
összeforrasztottuk a bizsergő ujjakat.
3
Filmeket néztünk kettesben az autóban,
4
szerelmünk úszott szirmos, halk folyóban.
1
Elregélted, honnan s miként jöttél,
2
megmutattad a helyet, hol felnőttél.
3
Szerelmünk hullámzó lett, mint a tenger,
4
szívünkön átment már pár úthenger.
1
Egymást martuk, mint nyávogó cicák,
2
nem segítettek rajtunk néma imák.
3
Mégis megmaradtunk együtt mindig,
4
valahol az a csillag is megbújva fénylik.
1
Szerelmünk csillaga, ne hullj el soha,
2
s ígérem: nem leszek többé ostoba!
3
Ne hagyd, hogy a bánat felemésszen,
4
hisz szeretem még őt – azt hiszem!