18+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
– Még egyet! – intettem a pultos felé, aki nem sokkal később le is rakott elém egy újabb pohár whiskyt. Jégkockák csillogtak benne. Ez volt a hotel bárja, ahol laktam. Semmi túlzó elegancia, de hogy őszinte legyek, nem is érdekelt. Ekkorra már tényleg úgy éreztem, hogy ez a kietlen, sötét alagút, ahol rekedtem, most már végleg elnyel. Szürke, magányos hétköznapok és hétvégék: se munka, család, barátok. Se egy társ. Senki. Csak én. És a magány. Az üresség. Az alkohol volt az egyetlen társaságom, hiába voltam emberek közt. Senkit nem érdekelt egy lecsúszott, magányos piás, hiába volt mit a tejbe aprítanom. Árnyék voltam. Árnyék ebben a pörgős, zsúfolt, zajos világban. A nappalokat viszonylag könnyebben kihúztam, de az éjjelek… Azok agyonkínoztak: a magány. A csend. Az álmatlanság. A…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
A nyári esőnek, akárcsak a legtöbb ún. természeti jelenségnek, melyeknek az ember kénytelen-kelletlen felvenni a küzdelmet, azt szokták mondani, hogy megvan a maguk sajátságos és kiszámított pikantériája. Miért történik az, hogy a legtöbb szerelmi szakítás nyáron történik? Talán azért, mert a hideg évszakot különösebben kedveli senki sem?! Június első hetében járt a naptár, és éppen Billie Myers: Kiss the rain c. száma ment az egyik rádiócsatornán. Jó kis szakítás, nosztalgiázós szám. Egy olyan dal, amin előbb-utóbb nincs is olyan ember, aki még ne gondolkodott volna el. Ilyen barátságtalan időben a férfi kiszállt autójából, és okostelefonján felcsörgette élete hölgyét, akivel úgy hitte, majd új életet kezdhet, és esetleg – persze ha minden összejön – családot is alapíthat. – Halló…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Jack: Az egyetlen igazságot írom le ebben a káoszban, amibe ő sodort. Beleírom ebbe a füzetbe, miközben menekülök. Mert idáig gyötört. Ő. Billie Jean. Átok sújtsa a percet, amikor megismertem. Átok rám is, mert engedtem, hogy karjaival lassan körbefonja a nyakam, és kiszorítsa belőlem az életet. És… utána megfojtson. Mint egy kígyó. Egy vonatkupéban írom ezt. Ha végeztem, itt hagyom a hatóságok és az emberek számára. Hogy mindenki megismerhesse az igazságot. Hogy ki és mi miatt vezetett idáig ez az egész: a vádaskodás, a káosz, a menekülésem és maga a gyilkosság. A detektív: – Az úriember elmenekült, uram, ez már biztos – közölte füstölgő szivarral a szájában, szemét forgatva a rendőrfőnökkel annak kopott irodájában. Kalapot viselt, hosszú ballonkabátot, kezében aktatáska…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Apu nagyon szerette a húgát, Cilit. Szép volt, hamar férjhez ment, és nemsokára megszületett kisfiuk, Gabi. Teljes volt a boldogságuk. Apu nem csak a nagybátyja, hanem a keresztapja is lett Gabinak. Cili otthon maradt Gabival. A férje jól keresett. Gabi öt éves volt, amikor a szüleit elgázolta egy őrülten száguldó kamionos. Az egész családot nagyon megrázta a kettős haláleset. Én akkor négyéves voltam. Vendégségek alkalmából nagyokat játszottunk Gabival. Természetes volt, hogy magunkhoz vettük az árván maradt Gabit, aminek én nagyon örültem, mert lett egy állandó játszótársam. Igaz, hogy az elején gyakran kellett vigasztalnom, mert nagyon hiányoztak neki a szülei. Apu szerint mindig is bújós, cicus természetem volt, amit ő nagyon élvezett. Most Gabin élhettem ki a természetemet, ami…Tovább olvasom…
Jack felesége, Julia, akivel húsz évet töltöttek el együtt, évek óta súlyos szívbetegségben szenvedett. Az emlékek, ahogy a tengerparton sétáltak, vagy ahogy az első közös karácsonyukat ünnepelték, most csak árnyékként kísértették Jacket, miközben nézte, ahogy a nő, akit annyira szeretett, napról napra gyengült. Jack minden követ megmozgatott, minden lehetőséget kimerített, de Julia menthetetlen volt. Egy éjszaka, a legnagyobb kétségbeesésében, amikor Julia már a halál küszöbén állt, Jack felnézett az égre, majd a semmibe suttogta: – Az ördöggel is lepaktálnék, csak maradjon életben... A szavak kimondása után valami megváltozott. A levegő hideggé vált, mintha a világ megállt volna egy pillanatra. Az árnyékok megnőttek, és az egyikből egy alak lépett elő. Az ördög volt az, elegáns, a…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Úgy érezte, hogy csakis áruló lehetett azon a bolondos ballagáson, amit bevállalós, vállalkozó szellemű osztálytársai találtak ki, csakhogy egymást és főként arrogáns, exhibicionista osztályfőnöküket minél hatékonyabban szórakoztathassák. Egy idő után már nem volt annyira humoros, vicces, hogy mindenki egyedül csak az idióta, hülye gyereket vagy az osztály ügyeletes, szánalmas bohócát látta benne. Eldöntötte, hogy ha törik, ha szakad, de ennek a szánalmas, megalázó hagyománynak egyszer és mindenkorra véget vet. Már csak az alkalmas pillanatra várt. Szerencsére éppen kapóra jött neki, hogy az angoltanárnője kisebb munkára fogta. Papírból és kartonokból kellett összeragasztani különböző díszeknek valókat, és az sem igazán volt baj, ha nem sikerült, mert a kutya sem vette észre, legfeljebb…Tovább olvasom…
A Nap, bár még laposan küldte sugarait a Földre, a harmatot már felszárította. Járta útját, ahogy mindig, hallgatta az ébredező madarak csivitelését. Közönyösen szemlélte a vár alá éjszaka felállított tengernyi sátrat, a folyó kanyarulata mögött megbújó hajókat. Horváth Bertalan hadnagy se érdekelte, pedig dicső haditettet hajtott végre, mikor a török orra előtt a városba csempészett hatszáz katonát, és kétszáz vágómarhát. Mikor meglátta a negyven várromboló ágyút és a rengeteg zarbuzánt, kicsit bosszankodott, az emberek megint füstölni, porolni fognak, elhomályosítják a fényét. * – Juszuf, ébredj! – dugta be fejét a sátor nyílásán egy turbános, sebhelyes arcú férfi. A Juszufnak nevezett húszas évei elején járó ifjú, becsukott szemmel ásított, nyújtózkodott. Szíjas testét hegek…Tovább olvasom…
Váratlanul, hirtelen riadt fel. Az éjszakának már éppen vége volt, mikor a hajnál rózsás, levendulaköde derengeni kezdett. Tágasan berendezett társasházi lakásából szép kilátás nyílt a Szent István parkra és a Margit hídra. „Miért történik vele mindig ilyesmi? Miért kell, hogy majdnem minden napján a nagyon szomorú és viszontagságos gyermekkora és múltja megtörtént árnyképei között bolyongjon, mint valami szánalmas vagy elátkozott kísértet?!” Éberkómás állapotban még azért kinyújtóztatta kellemesen elzsibbadt végtagjait, majd megsimogatta hosszú, karcsú lábához folyamatosan odadörgölőző macskáját, Rúdit, és ha már felkelt, adott neki egy kis állateledelt. Mostanság mintha szándékosan is távol tartotta volna magát munkatársaitól, ismerőseitől és barátaitól is. Mintha az utóbbi pár évben…Tovább olvasom…