16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Ideges, semmivel sem összehasonlítható, furcsa remegés hullámzott végig a háromtagú család szinte minden tagján, amikor közvetlen Szilveszter után pusztuló hóesésben nekiindultak Lada Samara autójukkal vidékről Budapest irányába. A családfő – mint mindig – most is azt javasolta, hogy a változatosság kedvéért vezethetne a hazafelé vezető úton a feleség is, de erről az asszony hallani sem akart. Bőségesen elég volt neki a szilveszteri, hajnali kettőig is eltartó dáridó. Úgy nézett ki, hogy a visszaút az M-es autópályán kalandosabb, megpróbáltabb lesz, mert valóságos hóbuckák, hódűnék torlódtak fel, és bár a hókotrógépek éjt nappallá téve dolgoztak, mégis a legtöbb autós kénytelen volt beérni a húsz kilométer/órás cammogó tempóval. Lajhárvánszorgás. Már régen elhagyták Mezőkövesdet…Tovább olvasom…
„Már napok óta esik az eső. Hallgatom, ahogy az ereszcsatornán végigfolyik, és a földbe vájt mélyedésbe csurog. Nem térek magamhoz. Vele akarok lenni, ölelni akarom, csókolni, ahogy egy héttel ezelőtt ott a padlásszobában. Biztos csak álmodom, de mégsem, hiszen ébren vagyok. A fejfán az ő neve volt felírva. Élt 46 évet. Nem akarom tudomásul venni. Nem büntethet így az Isten.” Tíz napja jegyezte el János Borit. Meglepetésként érte a lánykérés, nem számított rá. Épp a Mecsekben kirándultak, ott töltöttek egy hosszú hétvégét. Amikor túrázás közben felértek a legmagasabb csúcsra, János letérdelt elé, és a hátizsákjából elővett egy gyémánttal díszített gyűrűt, majd félénken megkérdezte: – Borikám, ugye leszel a feleségem? – Könnybe lábadt szemmel várta a lány válaszát. Bori a…Tovább olvasom…