Írta:
Magdus Melinda
📅 2026. 02. 09. 12:07
Érzelmes
❤️ 0
👁️ 18
Rozsdabarna lombú fák hajladoztak az út mentén, szinte fájt nekik, ahogy az erős szél belekap a koronájukba. Az elvirágzott cserjék elbúcsúztak a leveleiktől is. Vége lett a gyümölcsöt hozó nyárnak és lassacskán már a betakarítási időszak is elmúlt. Varázslatként bújtak elő az ősz újabbnál újabb szépségei. Vadgesztenyéből készült a föveny, a diófa ágain beérett a termés, aszalódott a szőlő a lugason. Még az illat is másabb ilyenkor, mint nyáron. Odébb avart égettek, ide szállt a füstje, elnyomta az édes szőlő illatát.
Már reggel óta esik az eső. Szeretem, ha esik, minden cseppjével együtt. Megnyugtat a halk egymásra koppanása és tudom, hogy szereti a föld is, vágyik rá. Mennyire várhatták már a szomjoltó csapadékot a kiszáradt növények és a szomjazó fák. Az esőcseppek hasonlítanak a…
Tovább olvasom…
Írta:
Szabó Szabina
📅 2025. 12. 21. 23:43
Élet
❤️ 0
👁️ 13
Csendes hajnal volt, az emberek nagy része még aludt. Kint is alig mozdult valami, csak egy-két éhes galamb próbálta a jéggé dermedt hó alatt megkeresni a reggelijét. A külvárosi részen mindent szépen betakart a hó, letisztult a kép. Csak pár hókupac törte meg a táj simaságát. A gyerekek kedvéért mindig máshová lapátolták össze, hogy tudjanak hócsatázni. A kupacokból sáncokat építettek, amit a jég vastag réteggel vont be. Az ajtó halkan nyílt ki, s egy pillanatra megállt keretében a férfi, és végignézett a feljárón. Esett az éjjel is egy nagyobb mennyiség, volt értelme felkelni. Kilépett, s megfogta az ajtó mellé támasztott lapátot. Megfigyelte a dombokat, mit nem szabad eltakarítania, a gyerekek kedvéért. De egy percre is elidőzött egyen, amire nem emlékezett, hogy tegnap ott lett volna…
Tovább olvasom…
Írta:
Fekete Ida Virág
📅 2025. 11. 17. 16:07
Lírikus
❤️ 0
👁️ 30
Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem az illatokról az évszakok változása jut eszembe.
Már gyermekkoromban is éreztem az évszakok különleges illatát, mert minden évszakváltáskor történt velem valamilyen fontos esemény,
ami meghatározta életemet. Jót és rosszat is.(mert sajnos azok is akadtak, de arról inkább most nem írok!)
Minden évszakról eszembe jut , mit és milyen illatokat éreztem abban a pillanatban amikor az adott évszak beköszöntött. Sorrendben, ahogy a visszaemlékezéseim következnek.
Elsőként a Tél jut eszembe.
Hideg, éles és friss illat keveredett a hó és jég fagyos illatával. Az ablakon jégvirágok nyíltak, és odabenn a kályha jó melegen duruzsolt.
Azután ott volt dédnagymamám fantasztikus kalács és kenyér illata, a sűrű és hatalmas
nagy pelyhekben hulló hó, és a jó…
Tovább olvasom…