„tisztás” – novellák címszó szerint

Írta: Gyólay Karolina 💠 📅 2026. 03. 20. 07:29 Érzelmes ❤️ 1 👁️ 17

A nagymama háza mögötti tisztás kora tavasszal mindig zöld nyári szőnyegként nyúlt ki az útra, s a virágok illata már a ködön át bekúszott a házba. Anna és Peti a régi fenyő alól kibújva, a szélben táncoló színes sárkányt eregették, miközben a tavaszi meleg szellő felkapta a sárkány szárnyait, és egy pillanat alatt a felhők közé emelte. „Nézd csak, mennyire magasra száll!” – kiáltotta Anna, nevetése a napfényt is felülmúlta. Peti csak bólintott, szemében a sárkányuktól származó öröm tükröződött. A susogó szél egy újabb nevetést szórt a fűszálak közé, és a gyerekek leültek a puha, friss fűre, hogy megcsodálják alkotásuk szárnyalását. A fűszálak tengerében kis, színes szigetek bukkantak fel: ibolyavirágok bólogatták fejüket a lábaik mellett, s a szemüknek szinte szikrázó csillagként…

Írta: Buglyó Juliánna 📅 2026. 04. 06. 09:51 Érzelmes ❤️ 1 👁️ 16

Megmozgatásom gyanánt néha kerékpározni szoktam, leginkább a városunk határában rovom a kilométereket. Élvezem a friss levegőt, a rovarok zsongását, az emberi hang és közlekedési zaj nélküli csendet. Nemrég egy nagy tisztás mellett haladtam volna el, ha rá nem csodálkozom a tömérdek vasvirágra. Teljesen beszőtték a hatalmas területet. Nem zöld, hanem kék hullámokban mozgatta őket a langyos szellő. Hihetetlen pillanat volt. Gyermekkoromban láttam ilyet utoljára. Legszívesebben dobtam volna a biciklit, és begázolok a száraz tengerbe. De csak álltam, gyönyörködtem, mily sokat adhat a természet. Szépség, múltidézés, érzések, gondolatok jelennek meg általa. Ott, akkor minden oly tökéletes. A lélekben árad a nyugalom.

Írta: Buglyó Juliánna 📅 2026. 02. 01. 12:05 Élet ❤️ 2 👁️ 14

Az erdőt járva várhatóan tisztás következett, amikor füst kezdett gomolyogni a fák koronái felett. Az oda nem illő látvány felkeltette kíváncsiságomat, elindultam felé. Hamarosan egy női hangot véltem felfedezni, mely egy bús dalt dúdolt. Azt értettem tisztán belőle, hogy „…minek születtem szegénynek”… Közeledve a füves területhez egy cigány család életének képei jelentek meg előttem. Az apa überelte a nyers gallyakból rakott tüzet, pár maszatos képű kisgyerek futkározott körülötte. Az anya kézzel mosott egy lavorban. A nagylány, aki épp énekelgetett, csinosítgatta magát, haját fésülte, ruháit igazgatta. Néhány szendvicsünkkel kiegészítettük a gyerekek napi ételadagját, majd elbeszélgettünk arról, hogy miért kell a XXI. században itt élniük.

Írta: Aurora Amelia Joplin 📅 2026. 02. 27. 00:34 Élet ❤️ 1 👁️ 12

A nyár hirtelen érkezett a hegyek közé, a Nap ragyogott az égen, és meleg sugaraival aranyszínű fénybe vonva festette a tájat. A zöldellő rétek tele voltak virágokkal, a fák friss levelei pedig suttogva meséltek a szellőnek. A Kék-hegyek között egy kis tisztás terült el, ahol az ég kékjével és a föld zöldjével csodás kontrasztban találkozott.
Luca a tisztás szélén ült, szívében hatalmas várakozással. Gyermekkori hely volt ez, számára szent hely. Az elmúlt hetekben gyakran járt ide, hogy elgondolkodjon az életén, de most valami más miatt ült itt. A kezében egy kis papírfecni lapult, amit reggel írt, és amit azóta is csak nézegetett, de még nem küldött el.
„Szia, Mia. Remélem, jól vagy. Szeretném, ha találkoznánk. Van valami fontos, amit meg kell osztanom veled.”

Ahogy a Nap szépen…

Írta: Norbert Farkas 📅 2026. 01. 06. 12:52 Élet ❤️ 0 👁️ 12

Néha egy látszólag apró és jelentéktelen gesztus valójában baromi mély tartalommal képes bírni, és többet tud jelenteni bármilyen mennyiségű pénznél, méregdrága ajándéknál vagy akár szép szónál. Van egy bizonyos tisztás, amelyet gyakran látogatok. Részben a természetközelség, még nagyobb részben pedig egy kedves négylábú miatt. A csehszlovák farkaskutya-féle kislány mosolya széles hét mérföldön az egyik legszebb abban az erdő keresztezte körzetben. A Jasmine nevet kapta, de nekem sokszor már csak Jazzy vagy Ezüstfarkas.

Egyszer ő és gazdája, Trevor a házunk előtt futottak, épp akkor, mikor a buszmegálló felé sétáltam. A kiskutya megközelített, és úgymond szerelem volt köztünk első látásra: ezredmásodpercek töredéke alatt jutottunk el odáig, hogy egész testével nekem dől, és arcom…