18+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Anyám azt mondta, apám hős. A falon lógott a kardja. Néha alatta aludtam, hogy közelebb legyek hozzá. Nyolcéves voltam. Az öcsém három. Ő még azt hitte, a háború egy hely, ahonnan ajándékkal jönnek haza az apák. Hamar egy ember sem lesz itthon. Aznap este megjött. Nem hozott ajándékot. Csizmája sáros volt. A szaga erős. Vörös ing volt rajta és fekete nadrág. Megölelt minket, de túl szorosan. Az öcsém sírni kezdett. Apám nevetett. Az első pohár után még mesélt. A második után hangosabb lett. A harmadik után felállt. Anyám nem szólt semmit, amikor meglökte. Csak a szék csúszott. Tányér csattant. Később már a falnak csapódott. Úgy láttam ez volt az utolsó. Az öcsém befogta a fülét. Én nem. Hallottam mindent. Reggel anyám szeme feketés-lilás volt. A kard a földön hevert. Apám…Tovább olvasom…
Jack felesége, Julia, akivel húsz évet töltöttek el együtt, évek óta súlyos szívbetegségben szenvedett. Az emlékek, ahogy a tengerparton sétáltak, vagy ahogy az első közös karácsonyukat ünnepelték, most csak árnyékként kísértették Jacket, miközben nézte, ahogy a nő, akit annyira szeretett, napról napra gyengült. Jack minden követ megmozgatott, minden lehetőséget kimerített, de Julia menthetetlen volt. Egy éjszaka, a legnagyobb kétségbeesésében, amikor Julia már a halál küszöbén állt, Jack felnézett az égre, majd a semmibe suttogta: – Az ördöggel is lepaktálnék, csak maradjon életben... A szavak kimondása után valami megváltozott. A levegő hideggé vált, mintha a világ megállt volna egy pillanatra. Az árnyékok megnőttek, és az egyikből egy alak lépett elő. Az ördög volt az, elegáns, a…Tovább olvasom…
Illúziók és belső valóság rétegei mozdulnak el. Van ebben fájdalom, mély, húzódó, mégis ott lüktet benne valami nagyszerű, mert igaz. A régi identitások, mint elhasznált ruhák, lassan lecsúsznak a vállról. Ami eddig védett, most már szorít. A tekintet hátrébb lép, és kívülről látja azt, ami éppen van, mintha egy üvegfal mögül figyelném önmagam, tisztán, torzítás nélkül. A figyelem eloldódik az emlékektől és a vágyak zajától is elcsendesedik. Szembenézés történik az élettel, amelyet élek, azzal, amit a pillanatban valójában hordozok, és azzal is, amit addig ügyesen megkerültem. Ami kimaradt, az most érkezik meg: ez bizony fájdalommal is jár. Lassú és kérlelhetetlen, mint amikor a bőr alá kerül a hideg, és semmi sem tereli el róla a figyelmet. A felismerés eléggé éles, eléggé tiszta…Tovább olvasom…
Rejnád Mester még egy kis ideig a rózsáit gondozta, míg Jason hazafelé sétált, teljesen önmagába merülve. A Mester figyelte, ahogy Jason elhagyta az otthonát, és érezte, hogy a sok fájdalom felszínre tör benne. Mielőtt ezek az érzések eltűnnének és elengedésre kerülnének, meg kellett jelenniük, ami bizony nem kellemes. Így működik a tisztulás; hogy meddig tart, az mindenkinél változó. Ha valaki nagyon ragaszkodik a fájdalmához, és nem akarja elengedni, akkor hosszabb ideig tart. Jason is most ezeken ment keresztül. Megfogadta a Mester tanácsát, nagyokat lélegzett, és hagyta, hogy az érzések jöjjenek, majd távozzanak. Az elkövetkező hetekben Jason állapota fokozatosan rosszabbra fordult. Magas láza volt, gyakran hányt, és minden mozdulat kimerítő volt számára. Napokig feküdt az ágyban…Tovább olvasom…