A patak partján fekete víz folyt azon az éjjelen. A hold ezüstje meg-megremegett rajta, mint egy elfojtott vallomás. A legény a paripáról leszállva térdelt a parton. A kezében egy szál rózsa volt — fekete, akár a bűn. Nem dísznek hozta. Üzenetnek. A király halott volt, a herceg eltűnt a csatatéren, s az ország porig égett. És mindez egy asszony miatt történt — a nő miatt, akit most a legény keresett. Egykor ő volt a király kedvese. Aztán a herceg szerelme. Végül a nép átka. Most csak egy menyecske volt a sok közül, aki túlélte a birodalmat. Amikor kilépett a házból, és meglátta a legényt, nem félt. – Tudtam, hogy eljössz – mondta halkan. – Nem a bosszúért jöttem – felelte a férfi. – Hanem az igazságért. A nő lehajolt, megérintette a rózsát, amelyet a vízbe dobtak. A…Tovább olvasom…
18+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
– Vigyázz magadra! – szólt férje után Nyomdok Pálné. A férfi megölelte két gyermekét, és ahogy minden reggel, hóna alatt a kopott táskával kilépett az ajtón. Kissé előredőlve baktatott, vállait hatvannégy év súlya nyomta. Hatalmas orrát, mint egy jégtörő, fúrta a novemberi ködbe. Úgy tűnt, kiugró ádámcsutkája mindjárt átszúrja bőrét. Negyvenhat éve dolgozott ácsként. Szerette a szakmáját. Jó érzéssel töltötte el, ha elkészült a tető. Arra gondolt, hogy valami hasznosat készített, de már belefáradt. A nehéz munkával töltött évtizedek alatt ízületei teljesen tönkrementek. Az utóbbi időben reggelente már alig tudott kikecmeregni az ágyból. Felesége sokáig masszírozta, kenegette fájó vállait, térdeit. Csak asszonyáért és két kései gyermekéért érzett felelősség hajtotta előre. Egy zuglói…Tovább olvasom…
18+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Fényes reggelre ébredtem. A nap az arcomba sütött, a fény meleg csíkokat húzott végig a falon. Tudtam, hogy fontos nap lesz. Nem tudtam miért, csak éreztem a mellkasomban. Vörös vászonnadrágot vettem fel és fehér pólót. Ünnepinek tűnt. Apámhoz szaladtam. - El akarok menni a játszótérre. Kérlek. A játszótér a temető mellett volt. Mindig láttam a sírköveket a hinta mögött, de sosem féltem tőlük. Apám rám nézett. A tekintete kemény volt. - Nem. Csak ennyi. Egy szó. De az a szó úgy fájt, mint amikor az éjszaka túl hirtelen fordul hajnalba, és a sötétség még nem akar elengedni. Az udvaron maradtam anyával egész nap. A nap lassan lecsúszott az égről. A fény tompult. Este elkészült a vacsora. Leültünk hárman az asztalhoz. Kés. Villa. Kanál. Mélytányér. Lapostányér. Anya apa…Tovább olvasom…
18+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Egyedül ül egy fehér műanyag széken, a szinte már bántóan fehér gumiszobában, mindkét karja testére szíjazva. Fehér az inge, fehér a nadrág rajta. Még a muszájkabát, mit erőszakkal adtak rá fehér köpenyes emberek, is hófehér. Mondták neki, erre szüksége van a saját testi épsége érdekében. A nyugtató, mit be kellett vennie, is fehér dobozból kivett fehér kapszulákba rejtett fehér por. Az a kis papírpohár, amiben a víz van, is fehér. Látta, mikor szájához emelték azt fehér hajú emberek. A mennyezeten a villogó neon fénye is bántóan fehér. Mi több, még a kilincs nélküli ajtó is hófehér. Azt mondják, itt dolgozó emberek, ez szükséges rossz, ez az ő érdekében van. Mert őrült az, ki veszélyes magára és másokra. Igazuk van. Valóban az! Talán ezért zárták ide be, hogy megvédjék azoktól. Igen…Tovább olvasom…